Nem egészen sikerült szarvasbőgni, mert a bika nagyon korán kelt, hiába próbálkoztam vakuval, vaku nélkül, ISO400-al, éjszakai üzemmódban, felhős üzemmódban, homogén feketeség keletkezett csak. Pedig szép, 4-5 éves bika volt. Hogy miért írok most mégis bréking nyúz jelleggel, a videón látható lesz.
Szóval, hiába néz hülyének a család (és hiába hangoztatják is néhányan ezen véleményüket), én szeretek felkelni hajnali négykor, kiülni egy lesre szeles időben, és még ha nem is sikerül fotzózni, a vadállatok látványa, hangja igazi kikapcsolódás számomra. Rendkívül szerencsésnek érzem magam, mikor pár méterre tőlem zavartalanul legel egy kapitális őzbak, vagy vadászik a róka, és farkcsóválva ugrál egyik egérlyuktól a másikig. Friss levegő, virágillat, vagy frissen vágott széna illata, madárdal - ennyi elég a boldogsághoz. Miközben sokan még mezei nyulat sem láttak, legfejjebb állatkertben, én egyik legritkább madarunkat, a szépséges gyurgyalagot is megfigyelhettem. Tegnap hajnalban pedig abban a szerencsében volt részem, hogy őzek kergetőztek elöttem. Annyira biztonságban érezte magát az őzcsalád, hogy játszottak az orrom elött. Hálás köszönetem a regölyi Vadásztársaságnak lehetőségért.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése