2010. január 12., kedd

Művészet, történet

Avagy kávészünet a Kunsthistorisches Museumban, Bécsben. Még decemberben teszteltük a helyet, pontosabban nekem itteni egyik kedvencem. A Kunsthistorischesszel szemben található a Naturwissenschaftliches Museum, vagyis a Természettudományi, ahol épp Darwin kiállítás van, melegen ajánlott. A kettő közötti téren pedig Mária Terézia impozáns szobra, a magyarok kedvelt fix találkozási pontja ("Találkozzunk a Mari Terinél!", a gond csak az, hogy mindenki más is ott akar találkozni).
A kiállítás figyelemre méltó, ezúttal inkább az egyiptomi részlegben és az antik vázákban mélyedtünk el, különös tekintettel a spártai bronzköcsögökre. Habár személyes kedvencem a spanyol-gyüjtemény (Velázquez. Velázquez!) és a holland - flamand - németalföldi gyűjtemény (Bosch, van Dyck, van Eyck, Brueghelék, Rembrant és Vermeer). Illetve, magyaroknak kötelező: a nagyszentmiklósi aranykincs.
A kávézó a múzeum központi helyén, a kupola alatt található. Helyi viszonylatban nem mondható drágának, és a látvány egyszerűen megfizethetetlen. A havas téli délelőttön a kupola tetején besütő szikrázó napfény visszaverődik a márványról, rálátni a szobrok egy részére, a freskókat többek között Klimt és Munkácsy készítették - hozzá a bécsi kávéházi hangulat, kávéillat, diszkrét csörömpölés és a mindíg udvarias kiszolgálás. Végül egy café lattét és két kapucsínót kértünk, és elcsábultunk egy gyümölcsös ill. diótorta erejéig. Ezek szintén hozták a kötelezőt.

Ízek: ***
Stílus:*****
Árak: osztrák átlag
Kiszolgálás: ****

És hogy milyen is a Kunsthistorisches kupolája?
Neujahrskonzert 2010, Morgenblätter Walzer, vezényel Georges Pretre

Nincsenek megjegyzések: